Négyemeletnyi lépcsőzés után értem a célegyenesbe. Éppen a 77-es szoba irányába fordultam, amikor a nevemet hallottam a hátam mögül.
- Lisa! Szia. Éppen hozzád indultam. – közeledett felém egy lány a folyosó másik végéből.
- Nina? Szia. – Azon kezdtem el gondolkodni, hogy miért „éppen hozzám indult”, amikor csak alig pár szót váltottunk az edzésen.
- A csajokkal arra gondoltunk, hogy ezentúl vacsorázhatnál velünk. – A lány elmosolyodott, mihelyt meglátta a meglepettség jeleit az arcomon.
- Igen? Ilyeneken gondolkodtok? Hát, köszönöm. – mosolyodtam el beleegyezésem jeléül.
- Remek. Akkor én azt hiszem, jobb lesz, ha megyek. – hagyott magamra egy széles mosoly kíséretében. Még jó, hogy létezik női megérzés, különben biztosan keresztülestem volna Justinon. Az ajtó előtt ült törökülésben, miközben egy cetlit babrált.
- Szóval ezért lépett le ilyen hirtelen. – motyogtam.
- Na, Lisa, hogy telt a napod? – nézett rám kedvesen Justin, miközben számon kérő hangja hasított a fülembe. Mintha áram szaladt volna végig a testemen, mialatt tíz métert zuhanok.
- Basszus.. De hát nem hívtál.. – Nagyon haragudtam magamra, amiért elfelejtettem, amit ígértem.
- Nincs meg a számod.
- Hoppá, tényleg. – nevettem el magam, de abban a pillanatban le is fagyott a mosoly az arcomról. Justin reakciója nem volt éppen pozitív.
- Tetszik a dzsekid. Szóval Cody-val voltál? – kezdtem úgy érezni, hogy a féltékenység beszél belőle, én pedig kezdtem úgy magyarázkodni, mintha szükség lenne rá.
- Aha. De csak kölcsön adta, mert eleredt az eső. Elfelejtettem visszaadni neki. – masszíroztam meg a tartómat zavaromban. Hirtelen eszembe jutott az, amit Cody mondott Justin felém táplált érzéseiről. Na ez az, ami teljesen kizárt. Hiszen tiszta sor. Haragszik rám, mert megígértem neki valamit és nem tartottam be.
- Bepótoljuk. – mosolyodtam el jelezve, hogy kössünk fegyverszünetet. Justin reakciója pedig felért egy kézfogással.
- Mindegy is. Tessék. – nyújtotta felém a sárga cetlit, melyen az „Add meg a számod, majd hívlak.” felirat állt. Gondolom ezt csúsztatta be az ajtóm alá, aztán amikor nem jött válasz rájött, hogy nem értem még vissza és kihalászta (Elképzeltem, ahogy egy hajtűvel turkálja ki az ajtó alól. Kicsit sem gáz.). Közben a lábamat kezdte böködni a mobiltelefonjával. Elvettem tőle, miközben a kezébe nyomtam az én ezüst Nokia N97-emet.
- Utálom az érintőképernyőt. – nyomkodtam reménytelenül a kijelzőt.
- De hiszen neked is az van. – nevette el magát Justin.
- Csúsztasd el oldalra, ott van a billentyűzet.
- Az enyémet is el tudod csúsztatni. – mondta büszkén.
- Mit is vártam Justin Biebertől.. – ráztam meg a fejemet nevetve.
- Hé! iPhone 4, minden üzletben kapható. – Védekezett. Aztán hirtelen felállt, telefont cseréltünk, majd egy mosoly kíséretében hagyott magamra.
Az ágyamon hasalva bámultam fehér Apple laptopom képernyőjét, miközben éppen Réka és Niki regényét olvastam a beszélgetési ablakban. A tálcán villogott még Cody, Jason és a családi konferenciabeszélgetés is. Twitteren felkérést kaptam többek között Ushertől, de a csapat többi tagjától, sőt néhány táncostól is. „Hihetetlen nap egy hihetetlen lánnyal (:", olvastam Cody-nál, mire én ezt tweet-eltem: „Hihetetlen nap egy hihetetlen fiúval (:”. Szinte azonnal meg is jelent Justin tweet-je: „Hihetetlen ez a mai nap. #LOL”. És jött volna a reakcióm: „Hihetetlenül idióta vagy. XD”.
A vacsorát - ahogy az meg lett beszélve - Nináékkal töltöttem. Egyáltalán nem volt feszült a hangulat, hiszen mind a négyen egy jó ideje Justinnal turnéznak, így teljesen otthon érezték magukat. Egyedül én voltam csöndesebb a szokásosnál. Miközben szótlanul böködtem a villámmal a rántott húst, addig Jessica és Paige igen jól szórakoztak. Hihetetlenül hasonlítottak egymásra. Mindkettejük haja hosszú és egyenes, fölül rövidebbre, majd lefelé haladva egyre hosszabbra vágva, oldalfrufruval. Egyedül Jessica kötötte fel tejfölszőke haját, Paige mogyoróbarna haja kiengedve volt. Velem szemben ők ültek Katherine-nel, míg mellettem Nina foglalt helyet, akinek most is reménytelenül cikázott a tekintete köztem és a rántott húsom közt.
Justin néha-néha felém pillantott, miközben mechanikusan löködte a rizsszemeket a tányérjában. A megmaradt rántott húsból ítélve nem ehetett valami sokat.
- Teljesen le van törve, hogy nem mellette ülsz. – célozta felém a megjegyzést teljesen komolyan Katherine. Hihetetlen, hogy ilyen rövid idő alatt sikerült elérnie, hogy felnézzek rá. Nem csak rendkívül szép volt (karcsú testalkat, napbarnított bőr, hosszú, fekete, loknis haj, hatalmas szempillák, csokoládébarna szemek), de iszonyatosan tehetséges is. Mégis, a stílusa kemény, szókimondó és őszinte volt. Félelmetes.
- Azt hiszi, hogy haragszom rá. – figyeltem továbbra is Justint.
- Hát, majd megnyugszik. Egyébként te nem vagy ennyire visszahúzódó, ugye? – kérdezte Nina.
- Nem. – válaszoltam tömören, még mindig Justinra koncentrálva.
- Figyelj, látjuk, hogy valami nincs rendben. Nem kell elmondanod, csak hagyd, hogy segítsünk.. tudod, beilleszkedni. – Ninára pillantottam. Kedvesen mosolygott, miközben tekintete megértést sugallt. Megkönnyebbülést éreztem, amiért legalább ezt a terhet leveszik a vállamról, így bólintással jeleztem beleegyezésem.
A vacsora a továbbiakban egész jól telt, hamar megtaláltam a közös hangot a lányokkal. Hálás voltam azért, hogy ők kezdeményeztek, amikor én nem voltam képes rá. Már csak egyedül Justin viselkedése zavart.
- Lányok! Most kaptam egy SMS-t Apriltől! – zökkentett ki a gondolataimból Jess.
- April? – kérdeztem értetlenül.
- Ja, igen, bocs. – nevetett fel. – Justinék mögött ül. Tavaly ő is velünk együtt turnézott. Azt hiszem, a legjobb barátnője is új táncos, azért ült el tőlünk. Na de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy.. készüljetek! Justin holnap új klipet forgat!
- Ő, ez igazán fantasztikus. És én ezzel most mit is kezdjek? – jegyezte meg cinikusan Kat.
- April úgy hallotta, hogy az egyik táncos lesz a főszereplő.
- De miért? Eddig mindig valami idegen csajjal dolgozott együtt. Volt már sötét és fehér bőrű, szőke, barna, fekete. Nina, most te jössz! – nevetett Paige.
- Ugyan. Szerintem nem én leszek. – legyintett Nina, majd alig láthatóan rám pillantott, aztán tekintetét hirtelen a közeledő Justin felé kapta.
- Gyorsan terjednek a hírek, mi? – mosolyodott el, miközben megállt mellettem, kezét a nadrágzsebébe dugva.
- Mondj valamit a klipről! – mocorgott a helyén türelmetlenül Paige.
- Mindent időben. Először is, - fordult felém – Lisa, leszel a barátnőm? – Miközben én kisebb sokkot kaptam, addig Paige és Jess arcán hatalmas vigyor terült el, Nina – mivel őt Justin látta – pókerarcot vágott, Kat pedig szinte alig láthatóan, de megeresztett felém egy mosolyt.
- Javíts ki, ha rosszul hallottam, de azt kérdezted, hogy leszek-e a barátnőd? – mondtam mosolyogva, miközben lassan kezdtem megvilágosodni.
- A klipben. – Javította ki magát Justin, miközben zavartan a tarkójához nyúlt.
- Muszáj igent mondanom, nem?
- Hát, muszáj, igen. – nevetett fel. – Oké, ezt hamar megbeszéltük.
- Miután megtörtént a lánykérés, a klipről is szeretnénk hallani valamit! – türelmetlenkedett Paige.
- Hát, a számot még nem hallottátok, tegnap vettük fel. Ez lesz az első klip az új albumról.
- Még azelőtt kijön, mint az album? Jajj, megőrülök a kíváncsiságtól! És mi a címe, a témája?
- Paige, téged aztán nem lehet leállítani. Egy szót mondok: álarcosbál. – kacsintott Justin, majd megmenekülve a rá zúduló kérdésektől, széles mosollyal az arcán ült vissza a helyére.
- Lisa, hihetsz, amit akarsz, de én látom, amit látok. – mosolyodott el először őszintén Kat.